Elérkeztünk
a záróakkordhoz. Az utolsó tízes már csak olyan játékosokat tartalmaz, akiknek
kulcsszerepük lesz az idei szezonban.
Lássuk, kik ők:
Andrew
Miller
2015-ös
szerepe: Az egyik legfontosabb cseredobó. Akár closer (záró dobó) is. Még nem
tudni, hogy a csapat hogyan fogja intézni a meccsek utolsó játszmáit, de az
biztos, hogy Miller jelentős faktor lesz majd a nyolcadik-kilencedik inningben.
Balkezes, de nem LOOGY (csak balos ütők ellen bevethető specialista), rengeteg
strike outtal.
Hosszú
távú szerepe: Ugyanaz. Négy évre szerződtettük David Robertson helyére, ami
egészen biztosan nem a legpopulárisabb húzása volt a vezetésnek, de üzleti
szempontból megérte. Egy ugyanolyan jó dobót kaptunk olcsóbban plusz egy draft
cetlit is. Miller még négy évig ott lesz a bullpenben és fontos szerephez fog
jutni végig.
***
Chase
Headley
Hosszú
távú szerepe: Egyelőre úgy tűnik, övé is marad a kezdő hármas poszt. Alex
Rodriguez nem valószínű, hogy beleszólhat már ebbe, a következő opció pedig
Eric Jagielo, aki idén az AA-ligás Trentonban fog játszani - és a védőmunkáján
még bőven van mit javítani. Headley is négyéves szerződést kapott, ami azért is
tűnik jó húzásnak, mert a szabadügynök piacon nem nagyon várható nagy nevű 3B a
következő néhány évben. Ideális esetben Chase az ütősor 6-7. helyén képes lesz
terrorizálni az ellenfél dobóit, amiben a Yankee Stadium paraméterei is a
segítségére lesznek.
***
Brett
Gardner
2015-ös
szerepe: Kezdő balkülsős és az ütősor eleje. Derek Jeter visszavonulása egyben
azt is jelenti, hogy Joe Girardi edző most már szabadon garázdálkodhat az
Ellsbury-Gardner párossal az ütősor első két helyén. Gardner szerepe nagyon egyszerű
lesz: amit balra ütnek, azt kapja el, támadásban kerüljön sokszor bázisra. Ha
megint üt 17 home runt, mint tavaly, az király, de erre nem feltétlenül
fogadnék nagy összegben.
Hosszú
távú szerepe: Ugyanaz. Kezdő balkülsős és az ütősor eleje. Az előző két
játékoshoz hasonlóan ő is négy évig még legalább a csapatnál lesz - a Yankees
tavaly végre szakított a hülye "nem hosszabbítunk szerződést a
játékosokkal, amíg az előző le nem jár" politikával és 52 millió dollárt
vágott Gardy-hoz. A csapat tehát meg van vele elégedve, a szurkolók is szeretik
őt, négy szép évet várunk tőle.
***
Nathan
Eovaldi
2015-ös
szerepe: A rotáció tagja. Azt még nem tudni, hogy hol kap helyet pontosan, de
minél több inninget tud dobni, annál jobb. Miamiban nem remekelt, ugyanakkor
mindenki azt mondja, hogy sokkal nagyobb potenciál van benne, mint amit ott ki
tudtak hozni belőle. Remélhetőleg a dobóedzőnk, Larry Rothschild keze alatt
sikerül javítani Eovaldi teljesítményén. Na meg az is segítség lehet neki, hogy
Brian McCann fog keccsölni neki, nem Jarrod Saltalamacchia.
Hosszú
távú szerepe: Kezdődobó, ha sikerül jó teljesítményt kihozni belőle. 2017-ig a
Yankeesnél lesz, ha sikerülne évente 200+ játszmát dobnia 3.50-es ERA alatt,
akkor azt mondhatjuk, hogy megérte az árát (Martin Prado és David Phelps ment
Miamiba Eovaldiért és Garrett Jonesért). Ha idén képes a javulásra, akkor szép
három évet kaphatunk tőle. Az ő fejlődése nagyon fontos eleme a Yankees
rotációjának a jövőben.
***
Brian
McCann
2015-ös
szerepe: Kezdő elkapó és az ütősor középső részén hazafutás vágó kisiparos,
RBI-gyár. Az első éve a csapatnál felemásra sikerült. Sokan csak azt látják,
hogy rossz számokat hozott ütésben, de azt hajlamosak elfelejteni, hogy övé
volt a csapatban a legtöbb home runt (23) és a szezon második felében elkezdte
összekapni magát. Ráadásul védelemben első osztályúan teljesített - egy példa:
a bázislopók 37,2%-át kiejtette -, és a dobóinkat is jól irányította a legtöbb
meccsen. Idén továbbra is ő lesz az elsőszámú emberünk a plate mögött,
bebizonyíthatja, hogy a tavalyi gyenge ütőteljesítmény csak a környezetváltozás
miatt és az új dobók stílusának a megtanulása miatt volt. Ha szerencsénk van,
akkor idén már egy beilleszkedett, vezéregyéniség típusú McCann-t láthatunk,
aki behoz egy csomó pontot.
Hosszú
távú szerepe: Még négy éve van hátra a szerződéséből, ami azt jelenti, hogy 35
éves koráig nálunk lesz. Ilyen idősen ritka a folyamatosan jól teljesíteni
képes elkapó. 2000 óta mindössze 41 olyan catcher volt a ligában, aki 34 éves
kora felett is 400+ ütéshez állást (plate appearance) össze tudott hozni egy
szezonban - és ezek legtöbbje rettenetesen ütött. Előbb utóbb kénytelen lesz a
Yankees visszavenni McCann terheléséből a plate mögött. Persze DH-ként is
hasznos tagja lehet az ütősornak, vagy akár csere-egyes védőnek is alkalmas
lehet néha. Ezek mellett természetesen az elsődleges feladata hosszú távon
továbbra is a kezdő catcher-ködés lesz, valamint, hogy mentorálja John Ryan
Murphy-t (és talán Gary Sanchezt). A tökéletes forgatókönyv olyan lenne, mint a
Girardi-Posada kettős anno: McCann elkapóként évente fokozatosan kevesebbet
játszik, Murphy pedig egyre többet. McCann ütője pedig mind a négy évben fontos
szerepet fog kapni a Yankees meccsein.
***
Dellin
Betances
2015-ös
szerepe: Talán a legfontosabb cseredobó. Tavaly a liga egyik legjobb RP-jévé
nőtte ki magát és a Yankees ugyanerre számít tőle idén is. Persze megvan az
esélye, hogy Dellin nem lesz annyira domináns, mint tavaly, de remélhetőleg
nagyon közel lesz hozzá. Egykori kezdő lévén akár több játszmára is bevethető,
de idén valószínűleg nem kell 90 inninget lehoznia.
Hosszú
távú szerepe: Záró dobó. Akár már idén is ez lehet. Ahogyan a Yankees felépítette
a bullpenjét a holtszezonban, arra enged következtetni, hogy Betancest képzelik
el closer-ként. Kérdés persze, hogy hogyan lehetne a legjobban kihasználni az
adottságait: előkészítőként, vagy záróként, de az biztos, hogy ő a csapat
legjobb cseredobója jelenleg. Még öt évig a csapat kontrollja alatt van a
szerződése, azaz a következő két év még elő-arbitrációs éve lesz, ami azt
jelenti, hogy komolytalanul olcsón itt tarthatjuk. Egyelőre az a biztos, hogy
az előző szezonban komoly reputációt szerzett magának Dellin és ezt igyekszik
majd fenntartani az elkövetkezendő években.
***
Didi Gregorius
2015-ös
szerepe: Kezdő beállós. A Yanks feldobta a lehetőségét annak, hogy Gregorius és
Brendan Ryan váltogatják egymást majd beállós poszton, de ez nem hangzik túl
ésszerűen. Ryan ugyanis még Didinél is rosszabbul ütött a balosok ellen. Ettől
függetlenül a durva balkezes kezdők ellen lehet, hogy Gregorius szabadnapot kap
(mint például Chris Sale vagy David Price), de azért jó lenne, ha minél több
lehetőséget kapna a nem annyira erőből dobók ellen. Persze elsődlegesen a
védelmi képességeiért hoztuk. Az elmúlt év Derek Jeter-jéhez képest hatalmas
előrelépést jelent a pályán, így elnézhetjük neki, ha dadog kicsit ütésben.
Hosszú
távú szerepe: Még csak 25 éves lesz, így csak rajta múlik, hogy évekig ő lesz-e
a Yankees következő shortstop-ja. A csapat vevő lenne rá (2013 óta folyamatosan
próbálták megszerezni és a nagyon tehetséges Shane Greene-t adták érte most
cserébe), ha beválik, annak csak örülünk. Még öt éven át a Yankees kontrollja
alatt van, ami alatt reméljük végig nagy hatékonysággal kapkodja el a labdákat
short-on és legalább a jobbkezes dobók ellen tartja a jó ütőformáját az order
hátsó harmadában. Ne feledjük: Gregorius NEM Jeter. Nem is lesz az. Soha, senki
sem lesz az. De ha Didi jól csinálja a dolgokat, akkor nagyon hosszú ideig
kezdő beállós lehet a ligában, jó esetben a Yankeesben.
***
Michael
Pineda
2015-ös
szerepe: Ász, vagy ászhoz közeli szerep. Tavaly végre bemutatkozhatott
hajszálcsíkosban és az a kis idő amit a rotációban töltött elég komolyra
sikerült: 1.89-es ERA 13 start alatt (76 és 1/3 inning). Az egyik legjobb
kezdődobója volt a Yanksnek (amikor játszott) és a csapat szeretne többet látni
ebből idén. Sokkal többet. Ha egészséges, akkor megvan a motyója hozzá, hogy az
egyik ásza legyen New Yorknak. Sajnos amióta csak nálunk van, azóta bajlódik a
vállával, tavaly is amiatt kellett több, mint három hónapot kihagynia. Persze
egy teljes szezonon keresztül nem várhatunk tőle olyan durva számokat, mint a
tavalyi 13 kezdése során, de ha egészséges marad és hozza amit tud, akkor
maradéktalanul elégedettek leszünk vele.
Hosszú
távú szerepe: Képes dominálni bármelyik csapat ütőit, ugyanakkor sosem lehetünk
teljesen nyugodtak az egészégét illetően. Lehet, hogy egy Al Leiter-szerű
karrierje lesz majd - az ő vállát ugyanúgy 23 éves korában műtötték, mint Big
Mike-ét, az azt követő 3 szezonban összesen 9 inninget dobott MLB szinten, de
utána egy nagyon hatékony dobóvá avanzsált, aki ászként is képes volt dobni
néha. Akárhogyan is, még három évig nálunk lesz, elsősorban a cél, hogy
egészséges maradjon. Ha ezt sikerül megvalósítani, akkor csak bíznia kell
önmagában és folytatni azt, amire képes.
***
Jacoby
Ellsbury
2015-ös
szerepe: Középkülsős, ütésben pedig a sor elején valahol. Valószínűleg
elsőszámú ütőként kezdi a szezont, de tavaly is többször ütött harmadikként. Az
első három helyen bárhol bevethető, mert roppant gyors, de az ereje is megvan
ahhoz, hogy beüsse a többieket. Mindenesetre jobban örülnék, ha Gardnerrel
osztoznának legelöl. A csapat egyik legkomplexebb, legjobb ütője és védője is
egyben - a karja nem a legerősebb, de óriási a range-e és szinte mindent elkap.
Jelenleg a Yanksben nincs szupersztár kaliberű játékos, de Ells áll a legközelebb
hozzá.
Hosszú
távú szerepe: Mivel óriási szerződést kapott tavaly (7 év/153 millió), ezért az
elvárások is magasak. Éveken keresztül számít rá a csapat (és a szurkolók is),
hogy magas szinten teljesít majd csakúgy védelemben, mint támadásban. Sajnos az
is benne van a pakliban, hogy ha gyengül a teljesítménye, akkor is ugyanezt a
szerepet szánjuk neki (helló, Mark Teixeira!). Reméljük, hogy ha bekövetkezik
majd az elkerülhetetlen, akkor is egy megbízható, átlagon felüli képességekkel rendelkező
játékost tudhatunk magunkénak (lásd: Johnny Damon).
***
Masahiro
Tanaka
2015-ös
szerepe: A dobó-alakulatunk ásza. Tavaly óriási volt a hype körülötte és ő
nagyon hamar be is bizonyította, hogy ászkaliberű dobó lesz az MLB-ben is.
Mindene megvan hozzá: jól variálható dobásfajták és fantasztikus kontroll ezek
felett. Ennek hozománya a sok strike out, kevés séta és, hogy az elütött labdák
nagy hányada is a talajra kerül, nem a levegőbe. Mindehhez hozzáadódik a halál
nyugodt mentalitás, úgy tűnt semmi sem tudja kizökkenteni őt amikor a dombon
van. Az első szezonjában az ütők 26%-át tette K-ra és kevesebb, mint 4%-nak
engedett sétát, az elütött labdák 46,6%-a pedig grounder lett. Nagyszerűen
teljesített tehát a debütálása során és a Yankees idén is ezt várja tőle. De
... DE! Sajnos mindig van egy "de". Jelen esetünkben ez a
sérülésveszély. A tavalyi szezonban is ki kellett hagynia jó pár meccset, és
semmi biztosíték nincs arról, hogy nem szalad bele egy Tommy John műtétbe idén.
Egyelőre a hírek alapján teljesen egészséges, a tél jól telt. Bizakodásra adhat
okot, hogy ugyanilyen sérüléssel többen is dobtak még évekig, de ez sem
garancia arra, hogy nem lesz baj. Amíg viszont Tanaka egészséges, addig ő lesz
a rotáció legértékesebb tagja.
Hosszú
távú szerepe: Még csak 26 éves, tehát fényes jövő áll előtte. Túlzások nélkül
az MLB egyik legjobb dobója lehet amennyiben egészséges marad. A szerződésében
van egy kilépő lehetőség, amit nagy valószínűséggel ki is használhat, hogy több
pénzt kapjon. Ez 2017 végén lesz aktuális, akkor ráhajthat a nagyobb
szerződésre. Persze minden ezzel kapcsolatos ötlet csak spekuláció, amibe most
nem mennék bele. A legjobb eset az lenne, ha a teljes karrierjét a Yankeesben
töltené és ász módon dobna szinte végig. Addig is a következő három szezonban
ez lesz a feladata: legyen a rotáció vezéregyénisége. És a csapat egyik
legfontosabb játékosa.
***
Hölgyek,
Urak! Íme tehát a 2015-ös New York Yankees baseballcsapata, reméljük, hogy
sikerül visszatérni a rájátszásba az idén, ha ezt elérjük, akkor én már
elégedett leszek. A holtszezon alatt sikerült fiatalítani a csapaton és a
védelmünk is sokkal jobbnak néz ki, mint az utóbbi években. Ha a fránya
sérülések elkerülik a kulcsjátékosainkat, akkor határ a csillagos ég.
A
négyrészes cikk létrejöttében segítségemre volt több amerikai Yankees-blog is,
elsősorban a River Avenue Blues és az ESPN New York. Köszi mindent!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése