18 játékrésznyi strike out - Érdekességek a maratoni, söprést érő, hajnali győzelmünkről

Ahogy azt láthattátok, a Yanks 18 inning alatt legyőzte a Chicago Cubsot 5-4-re, amivel kisöpörtük a regnáló bajnokot a Wrigley Field-ről.

Nem volt egyszerű meccs, lássunk róla néhány érdekes adatot!

***

- 6 óra 5 perces idejével ez volt a leghosszabb mérkőzés az AL-NL közti Interligás meccsek történetében, valamint természetesen az idei év eddigi leghosszabb meccsévé is ez vált.

- Javier Baez home runját Aaron Hicks teljesen elveszítette még a levegőben, bal külső védőnknek fogalma nem volt róla, hogy hol van a labda. Imádom, ahogy áll ott, mintha misét celebrálna.

- A hazafutás után Luis Severino tovább nullázta a hazaiakat, Dellin Betances 4-1-es vezetésnél lehozta simára a nyolcadikat, Aroldis Chapman azonban nem tudta megtartani az előnyt. Ez volt az első elrontott mentése 2016. augusztus 19 óta.

- A hosszabbítás zsinórban 10 strike outtal kezdődött. Mind a Yanks, mind a Cubs dobók alázósra vették a figurát, de az egész meccsen csak úgy repkedtek a K-k, rekordot is döntöttünk, de erről később még lesz szó.

- Az általában nem a nagy védelmi megoldásairól híres Kyle Schwarber csinált egy ilyen elkapást:

Ez a jelenet pedig simán elmehetne valamilyen zs-kategóriás horrorfilmbe is:

BASEBALL ZOMBIK!

***

- Lévén a hosszabbítás közepére már kifogytak cserejátékosokból, a Cubs a dobóit küldte ütéshez folyamatosan. Jake Arrietát még meg is lehetett érteni (kicsit), mert az elmúlt két szezonban vágott 1-1 hazafutást, de ő is csak egy strike outra volt jó ma.

A 16.-ban aztán jött John Lackey, de ő is csak egy strike outra volt jó ma. 

A 18. alján (már Yanks vezetésnél) két kiesőnél - utolsó esélyként - Kyle Hendricks érkezett ütni, de ő is csak egy strike outra volt jó ma. A tagmondat-ismétlés nem a véletlen műve.

1913 óta most fordult elő mindössze tizenötödször, hogy egy csapatnál 3 dobó is beálljon csereütőként. Bravó.

- A meccsen többen is megjelentek BAD NEWS BEARS mezben, mert miért is ne. Aki nem ismerné fel: egy 1976-os gyerekbaseballos film, a Gáz van, jövünk szólt az említett csapatról, akik ilyen mezben játszottak. A főszerepben Walter Matthau.

- A teljes szettnyi baseball labdát elhasználták a meccs vége előtt, ezért vadonatúj labdákat kellett hozni és a helyszínen kicsomagolni őket használat előtt.

- A főbíró úr, Joe West saját rekordot döntött, ez volt a leghosszabb meccs, amit vezetett a kb. 140 éves karrierje során. Az eddigi rekord szintén itt a Wrigley Field-en volt még 1986-ban neki. Az egy Cubs - Astros 18 inninges derbi volt. Lehet, hogy csak ennyire szereti a Cubs stadionját? Vajon hányszor énekelte magában, hogy "az éjjel soha nem érhet véget"?

- Új rekordot állítottak be a csapatok az egy meccsen elért strike outok számában.

Összesen 48 K-t osztottak ki a dobók, ami új rekord. 1971 július 9.-ei volt az eddigi legtöbb, akkor az Angels és az Athletics ütők hadonásztak a semmire, összesen 43 K-t szerezve. Ezt sikerült most túlszárnyalni. Ráadásul mi most 18 inning alatt megoldottuk, '71-ben 20 játszma kellett nekik.

- A meccsen szereplő összes dobónak volt legalább egy strike outja.

- A Yankees 22 alkalommal esett áldozatul az ellenfél dobóinak, ezzel 1913 óta mindössze a 4. olyan csapat lettünk a liga történetében, akik 22 vagy több K mellett megnyerték a meccset.

- A 22 elszenvedett és 26 kiosztott K egyaránt csapatrekord.

- A Yanksben hét dobó is csinált legalább 2 strike outot, amire még az MLB történetében nem volt példa.

- A liga történetében másodszor fordult elő, hogy egy meccsen mind a két csapat legalább 20 strike outot ér el. Az első 2001 június 19.-én volt a Giants és a Padres között.

- A Yanksben a Romine-Headley-Gregorius-Castro kvartett virított egy nagyon komoly 0/30-at. Sohasem történt még ilyen, hogy egy csapatból négyen is legalább 0/7-tel zárjanak. Igazából nagyon csodálkozom azon, hogy sikerült megnyernünk ezt a meccset.

- És a végére a kedvencem: Starlin Castro hiába zárt 0/8-cal, 2 RBI-t is szerzett. A meccs első és utolsó pontját is ő ütötte be. Ilyen a baseball. Hajrá Yankees!

Az április margójára

A váratlanul erős tavaszi edzőtábor után nem igazán tudtuk, mire számítsunk az alapszakasz kezdetekor. A tavalyi botrányos első hónap óva intett a túl nagy elvárásoktól, és a toldott-foldott rotáció, a sok "tapasztalatlan" fiatal, valamint Didi és a Kraken sérülése nyomán csak reménykedtünk, hogy az április nem lesz ugyanakkora blama, mint 2016-ban.

Idegenben nem túl acélosan indított a Yankees, de aztán hazatértek a srácok a Bronxba és minden a helyére került. Kilencből nyolc meccset behúztunk, sőt végül a hónap utolsó 6 párharcából 5-öt megnyertünk, amivel az egész ligát megleptük valószínűleg.

Április végével a Yanks 15-8-as mérleggel holtversenyben vezette az AL Keleti csoportját, a 10-2-es hazai győzelem/vereség mutató pedig páratlan volt a ligában. Az American League legtöbb pontját szereztük (128) és a legjobb pontkülönbség is a miénk volt (+43). De nem csak az ütők villantottak nagyot, hanem a dobóink is, a liga legjobb csapat ERA+ statisztikáját a Yanks dobók érték el (127).

Az első két széria után 2-4-gyel álltunk, ami nem mondható jónak, viszont a bronxi levegő megtette a hatását: a rotációnk megállíthatatlanul száguldani kezdett, az ütők pedig tűzforrón izzani, a bullpen pedig... nos, a bullpen végig királykodott addig is.

A kezdőink 3.76-os ERA-val hajítottak áprilisban, a bullpen pedig 2.53-mal; a Yankees ütők vezették az AL-t 37 hazafutással, ráadásul nem csak erő, hanem sebesség is reprezentált, a csapat bemutatott 18 lopást - 22 próbálkozásból.

Masahiro Tanaka nehezen indult be, de az utóbbi 3 startja már brutálisan jó volt, a Severino - Pineda páros pedig szimplán dominált. CC Sabathia jól kezdte a szezont, azóta kicsit döcög a szekér, Jordan Montgomery pedig egy nagyon kellemes meglepetés így az év elején.

A bullpenre a csapat legjobb egységeként tekintettünk előzetesen és nem okoztak csalódást a cseredobóink. Dellin Betances (1.13 ERA, 15,8 K/9) és Aroldis Chapman (0.96 ERA, 14,5 K/9) mellett a többiek is szinte kivétel nélkül megbízhatóan hozzák, amit kell. Külön kiemelendő Adam Warren, aki az első 26 ellene felálló ütőt kiejtette a szezon során, de az áprilisi 13.1 inning alatti 0.68-as ERA-ja is megsüvegelendő.

Az ütőink közül nem mindenki kezdte jól az idei évet. Gardner és Bird látványosan beragadtak a rajtnál (előbbi azóta kijött belőle, utóbbit pedig mint kiderül egy, még az edzőtáborban összeszedett sérülés hátráltatta), Sanchez 5 meccs után lesérült, Gregorius pedig az első 20 meccset kénytelen volt kihagyni. A többiek azonban maradéktalanul kárpótoltak minket teljesítményükkel.

Aaron Judge valami egészen durván robbant be idén a ligába a tavalyi botladozás után. A Hónap Újonca címet is (teljesen jogosan) bezsebelő óriásunk beállította a liga havi hazafutásrekordját újonc által (10), .303-as ütőátlaggal hozta le az áprilist, .411-es bázisra kerülési átlaggal tetézve ezt és .750-es súlyozott ütéssel. Akkora hazafutásokat vág Judge, hogy csak a fejünket fogjuk minden alkalommal. Hozzá lehet szokni a jóhoz  gyorsan.

A sérülteket helyettesítő Austin Romine és Ronald Torreyes minden elképzelésünket felülmúlták, Chase Headley pedig a Yanks egyik legjobban ütő játékosa volt a kezdettől fogva. A hírhedt első havi rozsdás forma már csak egy rossz emlék.

Starlin Castro 32 találata a legtöbb volt New Yorkban, .352-es átlaggal szintén vezette a csapatot. Ellsbury ha nem is hasít ennyire, de megbízhatóan és konzisztensen jól üt, Matt Holliday pedig kulcspillanatokban hozott nagy ütéseket. Ha pedig hozzátesszük, hogy Aaron Hicks kezdi beváltani a hozzáfűzött reményeket, akkor tényleg nagyon kevés kivetnivaló marad a csapattal kapcsolatban.

Így egy hét elteltével azért láthatjuk, hogy sikerült a jó formát átvinni májusra is. Eddig a csapat már biztosan behúzta az első két szériáját ebben a hónapban is és négymeccses nyerőszériában vagyunk jelenleg. Didi nagyon jól tért vissza a sérüléséből, Kraken kezd bemelegedni, Hicks emberfelettit teljesít, Gardner újra hasít végre, a többiek pedig szintén nem ismernek veszett helyzetet. Ráadásul az ászunk is beindult, ami az ellenfeleknek nem jó hír.

Nagyon jó első hónapunk volt, egyszerűen jó nézni ezt a csapatot, kis idő óta végre újra. Csak így tovább! Hajrá YANKEES!