A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tanaka. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tanaka. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. május 7., vasárnap

Az április margójára

A váratlanul erős tavaszi edzőtábor után nem igazán tudtuk, mire számítsunk az alapszakasz kezdetekor. A tavalyi botrányos első hónap óva intett a túl nagy elvárásoktól, és a toldott-foldott rotáció, a sok "tapasztalatlan" fiatal, valamint Didi és a Kraken sérülése nyomán csak reménykedtünk, hogy az április nem lesz ugyanakkora blama, mint 2016-ban.



Idegenben nem túl acélosan indított a Yankees, de aztán hazatértek a srácok a Bronxba és minden a helyére került. Kilencből nyolc meccset behúztunk, sőt végül a hónap utolsó 6 párharcából 5-öt megnyertünk, amivel az egész ligát megleptük valószínűleg.

Április végével a Yanks 15-8-as mérleggel holtversenyben vezette az AL Keleti csoportját, a 10-2-es hazai győzelem/vereség mutató pedig páratlan volt a ligában. Az American League legtöbb pontját szereztük (128) és a legjobb pontkülönbség is a miénk volt (+43). De nem csak az ütők villantottak nagyot, hanem a dobóink is, a liga legjobb csapat ERA+ statisztikáját a Yanks dobók érték el (127).

Az első két széria után 2-4-gyel álltunk, ami nem mondható jónak, viszont a bronxi levegő megtette a hatását: a rotációnk megállíthatatlanul száguldani kezdett, az ütők pedig tűzforrón izzani, a bullpen pedig... nos, a bullpen végig királykodott addig is.

A kezdőink 3.76-os ERA-val hajítottak áprilisban, a bullpen pedig 2.53-mal; a Yankees ütők vezették az AL-t 37 hazafutással, ráadásul nem csak erő, hanem sebesség is reprezentált, a csapat bemutatott 18 lopást - 22 próbálkozásból.

Masahiro Tanaka nehezen indult be, de az utóbbi 3 startja már brutálisan jó volt, a Severino - Pineda páros pedig szimplán dominált. CC Sabathia jól kezdte a szezont, azóta kicsit döcög a szekér, Jordan Montgomery pedig egy nagyon kellemes meglepetés így az év elején.


A bullpenre a csapat legjobb egységeként tekintettünk előzetesen és nem okoztak csalódást a cseredobóink. Dellin Betances (1.13 ERA, 15,8 K/9) és Aroldis Chapman (0.96 ERA, 14,5 K/9) mellett a többiek is szinte kivétel nélkül megbízhatóan hozzák, amit kell. Külön kiemelendő Adam Warren, aki az első 26 ellene felálló ütőt kiejtette a szezon során, de az áprilisi 13.1 inning alatti 0.68-as ERA-ja is megsüvegelendő.

Az ütőink közül nem mindenki kezdte jól az idei évet. Gardner és Bird látványosan beragadtak a rajtnál (előbbi azóta kijött belőle, utóbbit pedig mint kiderül egy, még az edzőtáborban összeszedett sérülés hátráltatta), Sanchez 5 meccs után lesérült, Gregorius pedig az első 20 meccset kénytelen volt kihagyni. A többiek azonban maradéktalanul kárpótoltak minket teljesítményükkel.

Aaron Judge valami egészen durván robbant be idén a ligába a tavalyi botladozás után. A Hónap Újonca címet is (teljesen jogosan) bezsebelő óriásunk beállította a liga havi hazafutásrekordját újonc által (10), .303-as ütőátlaggal hozta le az áprilist, .411-es bázisra kerülési átlaggal tetézve ezt és .750-es súlyozott ütéssel. Akkora hazafutásokat vág Judge, hogy csak a fejünket fogjuk minden alkalommal. Hozzá lehet szokni a jóhoz  gyorsan.

A sérülteket helyettesítő Austin Romine és Ronald Torreyes minden elképzelésünket felülmúlták, Chase Headley pedig a Yanks egyik legjobban ütő játékosa volt a kezdettől fogva. A hírhedt első havi rozsdás forma már csak egy rossz emlék.

Starlin Castro 32 találata a legtöbb volt New Yorkban, .352-es átlaggal szintén vezette a csapatot. Ellsbury ha nem is hasít ennyire, de megbízhatóan és konzisztensen jól üt, Matt Holliday pedig kulcspillanatokban hozott nagy ütéseket. Ha pedig hozzátesszük, hogy Aaron Hicks kezdi beváltani a hozzáfűzött reményeket, akkor tényleg nagyon kevés kivetnivaló marad a csapattal kapcsolatban.


Így egy hét elteltével azért láthatjuk, hogy sikerült a jó formát átvinni májusra is. Eddig a csapat már biztosan behúzta az első két szériáját ebben a hónapban is és négymeccses nyerőszériában vagyunk jelenleg. Didi nagyon jól tért vissza a sérüléséből, Kraken kezd bemelegedni, Hicks emberfelettit teljesít, Gardner újra hasít végre, a többiek pedig szintén nem ismernek veszett helyzetet. Ráadásul az ászunk is beindult, ami az ellenfeleknek nem jó hír.

Nagyon jó első hónapunk volt, egyszerűen jó nézni ezt a csapatot, kis idő óta végre újra. Csak így tovább! Hajrá YANKEES!


2014. február 1., szombat

"I don't speak English so I'll just have to win the trust and confidence of the fans with my performance on the field." - Masahiro Tanaka

 Mint az baseballos berkekben immáron köztudott, a Yankeesnél kötött ki Japán egyik legnagyobb dobótehetsége, Masahiro Tanaka. Az igazolás megosztotta a közvéleményt, sokaknak ezáltal ismét első számú közellenség lett a Yanks (na, nem mintha eddig nem az lett volna), ráadásul az eddigi "Aranygyermek" státuszból Tanaka átvedlett hirtelen Hideki Irabu- (nyugodjon békében), vagy Kei Igawa-szerű wannabe-bust-tá. Ráadásul túl is fizette őt a Yankees, akik megint megvásárolják a bajnoki címet (persze amikor nem nyer a csapat World Seriest, akkor jön a "nem lehet megvásárolni a bajnoki címet" mantra), ezzel megint elrontják a baseballt és a többi és a többi. Tény, hogy ezzel a szerződéssel Tanaka lett az ötödik legjobban fizetett dobó az MLB történetében (ha a szerződés végösszegét vesszük alapul), nála nagyobb pénzt csak Kershaw, Verlander, King Felix és CC Sabathia kapott (gondoltátok volna, még egy Jenki a top 5-ben???!!!). Illusztris társaság. Apropó CC, kérlek szépen szedd össze magad idén és dobj úgy, ahogy azt megszokhattuk tőled. Köszi!

A liga legalább egyharmada érdeklődött Tanaka iránt, a Yankees nyolcfős bizottságot küldött tárgyalni vele (plusz a legenda Hideki Matsui is felhívta őt telefonon, hogy lobbizzon a Jenkikért). Az igazolásnak Nem York-i részről persze mindenki örült, a vezetőség, a csapat és a drukkerek is izgalommal vegyült kíváncsisággal várják a fiatal japán debütálását a csapatban. Ami engem kicsit idegesít, az az, hogy négy év után kiléphet a szerződésből, ha nem tetszik neki a szituáció, vagy kevesli az éves fizetését és kipróbálná magát a szabadügynök-piacon. És egy 29 éves dobó ha négy év alatt bizonyított a legnagyobb porondon, könnyen megteheti, hogy ráhajt a torta még vastagabb szeletére.

Szerencsére sikerült még legalább egy évre a Bronxban tartani Hiroki Kurodát, aki nagyban elősegítheti az újonc beilleszkedését és akklimatizálódását. A rotációban szerintem a harmadik helyen fogja kezdeni a szezont, hacsak nem rontja le nagyon a tavaszi edzőtáborban a renoméját. Nem tartom valószínűnek, hogy Sabathia első és Kuroda második helye veszélyben lenne majd. Nova és a még ismeretlen ötödik kezdő pedig valószínűsíthetően Masahiro mögé kerül majd.

Pár dolog Masahiroról: 2007-es debütálása óta a Rakuten Golden Eaglesben az egészen durva 99-35-ös győzelem/vereség mutatót és 2.30-as ERA-t tudhat magáénak, a tavalyi évben pedig 24-0-ás alapszakaszt (1.27 ERA) zárt, ami szimplán fenomenális. Az egyetlen vereséget a szezon során a nagy döntő hatodik meccsén szenvedte el, de ott is csak egy inning volt, ahol ütni tudták őt. A mérkőzést végigdobta és összesen 160 dobást engedett el a kilenc játszma alatt. De nem is ez a nagyon meredek, hanem, hogy a másnapi, mindent eldöntő hetedik meccsen újból kiállt a dombra dobni! És nem is akármilyen helyzetben: a záró inninget vállalta el az előző napi "kudarc" után. Amikor a stadionban megszólalt a bevonulózenéje a kilencedik tetején, a nézőtér szinte felrobbant. Az előnyt megtartotta, a mentést bezsebelte, a bajnoki címet bebiztosította a csapatának. Méltó lezárása egy ilyen szezonnak.

Összességében az idei offseasonről is vegyesek az érzelmeim - ez lehet, hogy megér majd egy későbbi bejegyzést, de ha minden jól megy, akkor a New York Yankees Hungary-n olvashattok majd erről a tavaszi edzőtábor kezdete körül. Egyrészt ugye elveszítettük Canót és Grandersont, Riverát, Pettitte-et; másrészt viszont megvolt a téli nagy bevásárlás is: McCann, Ellsbury, Beltrán, Tanaka... 2008/2009 visszaköszön. Akkoriban ugye egy elég rossz szezon után a csapat aktivizálta magát és megszerezte CC-t, AJ Burnettet, Nick Swishert és Mark Teixeirát. Az eredmény pedig bajnoki cím lett. És most ismét egy örökkévalóság telt el, amióta a Yankees legutóbb a rájátszásba jutott. Hogy mi? Tényleg csak 2012 maradt ki? Ó... hát... mindegy, a Yanks visszatért. Éhesen.

Tanaka azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy a Yankees akarta őt a leginkább. Még szép. Mit kellett volna tenniük? Hagyni, hogy a Dodgers vagy a Cubs lecsapjon rá és azt mondani, hogy "mi megpróbáltuk"?

"Everything will be new and challenging, but I have to rely on the ability that got me this far."
Mi drukkolunk neked Masahiro! Hajrá Tanaka-szan! Hajrá Yankees!