2023. július 9., vasárnap

A Yankees logók története – 2. rész: az ütő a cilinderben

Az idei év első posztjában kis történelmi áttekintésselszolgáltam a Yankees elsődleges logójáról, az egybefonódó NY-ról. Most itt az ideje, hogy a másik jól ismert szimbólumot is górcső alá vegyem.



Az ikonikus logó már csaknem 80 éves, és ennyi idő alatt természetesen átesett kisebb-nagyobb változtatásokon. Ezek, valamint a szimbólum eredete talán nem annyira közismert, főleg nem kis hazánkban, ezen hivatott eme cikk változtatni.

1945-től a Yankees több társtulajdonos birtokába került, közülük az egyik, név szerint Larry MacPhail adott megbízást egy új logóra. MacPhail személye nagy újítóként maradt fenn, többek között neki volt köszönhető 1946-ban a reflektorok felszereltetése a stadionba, így már éjszaka is tudtak meccseket játszani a Bronxban. Az ő nevéhez köthető továbbá egy 600.000 dolláros beruházás is, ami az első Stadium Club megjelenését is magába foglalta – ennek a szezonbérlettel rendelkező szurkolók lehettek a tagjai –, de a páholyüléseket is ekkor vezették be.

A társtulajdonos egy sportberkekben is ismert művészt, Henry Alonzo „Lon” Kellert bízta meg egy új Yankees embléma megalkotásával. Keller már a ’30-as évek elejétől dolgozott egyetemi amerikai focis programfüzetek borítójának a dizájnján, valamint 1939-től kezdve a Major League Baseball World Series programfüzetekén is.

A Csapat részéről marketing szempontból logikus lépés volt egy új, hivatalos logó, amivel ki lehetett minden létező felületet dekorálni, ugyanis az amerikai nemzetgazdaság a második világháborús veteránok tömeges hazatérése miatt nagy beindulás előtt állt 1946-ban. Amelyik vállalatnak volt esze, az sokkal több pénzt, időt és energiát fektetett a marketingbe a gazdasági fellendülésre számítva. Larry MacPhail munkásságát a Yankeesnél pont ezek miatt a dolgok miatt tekintették etalonnak ligaszerte.

 

Az első logóterv még ebben az évben napvilágot látott, ekkor jelent meg az amerikai zászló színeiben pompázó cilinder, ami a patriotizmust jelképezte, többek között a hadsereg toborzóplakátjain látható Sam bácsi (Uncle Sam) karaktere is ilyet visel. A kalap alatt a „Yankees” felirat volt látható piros színnel, a „k” betű pedig belelógott a kalap karimájába. A felirat betűtípusát szintén a dizájnért felelős Keller alkotta meg.

Akárhogyan is, ez a verzió kevés ideig volt érvényben: az 1946-os tavaszi edzőtáborba utazó játékoskeret kihirdetésénél használták csak még januárban.









A következő verzió már a ma is ismerthez nagyon hasonló: megjelent a kör alakú keret, valamint a betűk dőlése is megváltozott. Ezt használták a ’46-os Yanks versenynaptárján, valamint abban a szezonban az összes hazai jegyre is ezt nyomtatták. Néhány alapvető különbség még látszott a mostanihoz képest, például a logó alakja egy sima kör, nem pedig egy baseball labda (nem láthatóak a varratok), valamint a betűtípus is más kicsit. Továbbá a baseballütő furán túllóg a cilinder tetején, de nem lóg ki a körből alul mint a mostani.






Innen pedig egyenes ágon fejlődött tovább a kinézete a jelenleg is használtig. Az év folyamán több apróságon is finomítottak, az 1946-os szezon során pedig már egy hivatalos programfüzeten meg is jelent a szinte végleges verzió, amely a jelenlegi formáját végül 1968-ra nyerte el.



Érdekes adalék, hogy 1945 decemberében egy másik Yankees társtulajdonos, Dan Topping bejelentette, hogy a szintén tulajdonában lévő Brooklyn-i amerikai foci csapata ligát vált és ezentúl az All-American Football Conference-ben fogják megmérettetni magukat, valamint New Yorkon belül is otthont váltanak, átköltöznek a Bronxba és a Yankee Stadiumot fogják hazai pályaként használni New York Yankees néven.

Ennek a csapatnak is Keller tervezte meg a logóját és mit ad isten, eléggé hasonlóra sikerült a két projekt.



A Yankees amerikaifoci csapat 1946 szeptemberében debütált és kétszer is AAFC bajnoki ezüstérmes lett, a ’46-os és a ’47-es szezon során is a Cleveland Browns verte őket a döntőben. 1949-ben aztán az AAFC beolvadt az NFL-be, a Yankeesre pedig nem tartott igényt a liga, így ők meg is szűntek.

 

Összességében a Yankees már majdnem 80 éve használja a jól bevált „új” emblémáját, amibe sok információ és szimbólum van belesűrítve: a csapat neve, a baseball labda, az amerikai nemzetet jelképező sávok és csillagok, az úriemberséget jelképező cilinder.

Az utóbbi másfél évtizedben egy-két érdekes helyzet is felütötte a fejét a logóval kapcsolatban. 2009-ben az egykori Yankees alkalmazásában álló művész, Sam Friedman családja azt állította, hogy ő volt a logó eredeti kiötlője. Szerintük Friedman ötlete adta eredetileg a dizájnt, aminek a vázlatát a New Yorki „21” nevű klubban 1946-ban egy szalvétára rajzolta fel Dan Topping-nak. 2011-ben egy Tanit Buday nevű nő plágium vádjával indított eljárást, mert szerinte az előző Yankees tulaj, Jacob Ruppert adott megbízást még 1936-ban az ő nagybátyjának, Kenneth Timurnak az új logóra. Végül mindkét eljárást megszüntette a bíróság, nagy valószínűséggel a kapzsiság állt a dolgok hátterében.

 

Mindenesetre a hivatalos verzió szerint Larry MacPhail társtulajdonos (mint megbízó) és Lon Keller (mint alkotóművész) közös munkájának köszönhetően született meg a mára egyik legismertebbnek számító sportembléma, ami most már bátran kijelenthetően kiállta az idő próbáját. A mai napig előszeretettel használják az NY logó mellett a Csapat hivatalos emléktárgyaihoz és rajongói ruházataihoz, valamint a közvetítéseknél, reklámoknál is rendre megjelenik.

Azóta a Yankees franchise, a szurkolók és New York városa is növekedett és fejlődött, ezt pedig mind az NY, mind az „ütő a cilinderben” logó szépen szimbolizálja, ezzel egyidőben pedig a tradíciókhoz való kötődést is képviselik. Akármilyen ruhadarabon jelennek is meg, azonnal beugrik róluk kedvenc csapatunk, amelyet ez a két logó segített világszerte megismert márkává emelni, és amire a sportban és marketingben is a kiválóság nemzetközi szimbólumaként gondolhatunk mi rajongók széles e világon.

2023. március 31., péntek

A 2023-as szezon beharangozója

Kicsit elhanyagoltam a tavalyi playoff óta a podcastek posztolását a Házban, de szerencsére Bé blogján minden rész megtalálható amit azóta vettünk fel. Ezeknek a linkjeit alulra beillesztem.


Most azonban ismét jelentkeztem egy beharangozó adással, ami az idei szezonra vonatkozik, minimális esélylatolgatással, a keretünk áttekintésével, az offseason igazolásaival és a Yankees első havi versenynaptárára való reflektálással.

A beharangozó Anchor.fm linkje,
valamint a Spotify linkje itt elérhető.


És a fentebb ígért elmaradások pótlása, szintén link formájában:

Hajrá Yankees!
Peace!

2023. február 24., péntek

Nagy pillanatok - 7. rész - David Justice hazafutása a 2000-es ALDS 6. meccsén

A 2000-es szezon meglehetősen érdekesen alakult a Yankees számára. A '98-as világverő csapat bajnoki sikerét ha nem is akkora dominanciával, de meg tudta ismételni a '99-es Yanks, így az elvárások az egekben voltak ebben a szezonban is (mondjuk mikor nem?).

Jó kezdés után júniusban nagyon visszaesett a teljesítmény, majd a nyár hátralévő felében ismét visszatornáztuk magunkat a csoport élére és sikerült akkora előnyt összeszedni, hogy még a botrányosan gyenge szezonzárás sem tudta megakadályozni az újabb AL East csoportelsőséget. Írd és mondd: a Yankees az utolsó 18 meccséből 15-öt elveszített, a szezont pedig egy 7-es vereségszériával zárta.

Az ALDS-ben aztán egy végletetekig kiélezett párharcban, öt meccsen sikerült megverni az Oakland A's-t, következhetett az alapszakaszban több győzelmet elérő, és az ALDS párharcában a Chicagót simán söprő Seattle Mariners.

Az első meccsen nem találtunk megoldást Freddy García dobásaira, utána viszont a Yankees zsinórban három sima győzelmet aratott. A negyedik mérkőzésen Roger Clemens az MLB rájátszások történetének egyik legdominánsabb teljesítményét tette le az asztalra: végigdobta a meccset kapott pont nélkül, egy találatot és két sétát engedve, és kiosztva 15 strike outot. Mestermű.

A Mariners ezután hozott egy meccset otthon, így 3-2-es vezetéssel jöhettünk vissza a Bronxba.


2000. október 17. ALCS 6. meccs - Yankee Stadium, the Bronx, New York
New York Yankees vs. Seattle Mariners

Ellenfelünk a negyedik inningre már 4-0-ra vezetett, de a játékrész alján ebből sikerült három pontot ledolgozni. A hetedik inningben két Yankees futóval bázison dobót cserélt a Mariners, Arthur Rhodes érkezett a dombra, vele szemben pedig a Cleveland Indiansből június 29-én megszerzett, nagy ütéseiről híres David Justice. 

Justice ebben a szezonban 41 hazafutást szerzett, ami karrerje legjobbja volt, és a rájátszásban is volt már 1-1 home runja mindkét párharcban.

Rhodes sem talált ellenszert: Justice előbb 3-1-re tornázta a count-ot, majd egy gigantikus hazafutást vágott a jobb oldali emeleti tribünre. Ez a home run, Michael Kay rádiós kommentálásával az örök kedvenceim egyike.


A mérkőzés itt még persze nem ért véget, az inning során még három pontot berámoltunk, amivel el is dőlt nagyjából a győztes kiléte. Igaz, a Seattle a következőben szintén három egységet termelt, de a záró játékrészben nem volt megoldásuk Mariano Riverára.

A régi olvasóim még emlékezhetnek rá, hogy 2015-ben már írtam erről a momentumról, de akkor még nem volt Nagy Pillanatok sorozat a Házban. Többek közt ez volt az egyik videó, ami ihletet adott arra, hogy belekezdjek egy ilyen cikksorozatba.

A mérkőzést - és ezzel a párharcot - megnyerte a Yankees, köszönhetően nagyrészt ennek a Justice home runnak, aztán a World Seriesben a városi rivális Mets csapatát is lenyomtuk sima 4-1-es összesítéssel. David Justice pedig örökre beírta magát a Yankees nagy hazafutást ütőinek a történelmébe.


A 2015-ös cikk ugyanerről a hazafutásról itt található: Amikor Michael Kay metrózni küldött minket.

A Nagy Pillanatok következő részében pedig ugyanezen évben a World Seriesben történt eseményeket veszem górcső alá.


2023. január 1., vasárnap

A Yankees logók története – 1. rész: Az egymásba fonódó NY

A New York Yankees csapatának két – számomra – egyenrangú logója van, elhatároztam, hogy mindkettő történetéről írok egy-egy cikket a Házba. Lássuk ezúttal az ismertebbét.

 

Ha van olyan csapatsport-logó, amit a világon bárhol felismernek, akkor az a Yankees egymásba olvadó NY-ja. A Bronxtól Brisbane-ig, Tokiótól Timbuktuig, de valószínűleg még az Antarktisz közepén is bele lehet futni egy Yankees sapkába, a klasszikus jelet mindenhol felismerik.

A két betű, mely a Várost szimbolizálja már rég eggyé vált a Yankeeszel. Mert a Yankees egyenlő New Yorkkal. A logó pedig a Csapattal. A sportvilágon kívül hatalmas jelentősége lett a popkultúrában is, elsősorban a New Yorkot képviselő hip-hop előadók által.

 

Nézzük meg az eredetét, hogyan is született meg a később klasszikussá vált NY logó, valamint hogyan lett a Yankees sajátja.

A logó keletkezéséhez a Yankees franchise születéséig nem elég visszamennünk az időben, még több mint harminc évvel korábbra kell állítanunk az időgép céldátumát.

1877. január 8-án egy New Yorki rendőrjárőr, név szerint John McDowell épp a reggeli órákban rótta az utcákat, amikor is egy folyamatban lévő rablásra lett figyelmes egy 7. sugárúti bárban. Egyedül is felvette a harcot a három rablóval szemben, és próbálta feltartani őket, de egyikük hátulról fejbe lőtte őt. A golyó a bal füle mögött találta el, szerencsére nem okozva halálos sebesülést. McDowell járőr még így is képes volt támadóját ott tartani az erősítés megérkezéséig, a másik két gyanúsított kereket tudott oldani. A tettes a 19 éves James Farrell volt, aki később beismerő vallomást tett a rablásra és a fegyverhasználatra vonatkozóan egyaránt.

McDowell aztán felépült és megkapta a NYPD Bátorság Érdemrend kitüntetését, amelyen először volt látható az egymásba fonódott NY, valamint alatta egy ezüst jelvény, amelyen egy nő babérkoszorút helyez egy rendőr fejére. A pajzs formájú jelvény hátoldalán egy rövid szöveg volt olvasható, ahol név szerint is említették a hős rendőrt.

A kitüntetés megtervezője Louis Tiffany nevű művész volt, a világhírű Tiffany & Co. ékszerüzletház alapítójának a fia és a családi vállalkozás felvirágoztatója. New York város Rendőr Múzeumában a mai napig látható az eredeti kitüntetés.


És a baseball vonatkozás? 1901-ben alakult meg Baltimore-ban az Orioles nevű csapat, de két évvel később áttették székhelyüket New Yorkba és Highlanders néven játszottak. Itt évről évre változott a logója a Csapatnak, egymás mellett lévő N és Y betűk képviselték New Yorkot, évről évre megújuló betűtípussal.


1909-ben a Highlanders egyik tulajdonosa William „Big Bill” Devery – aki korábban rendőrfőnök volt New Yorkban – szoros kötelékeket ápolt a rendőrséggel, a legenda szerint ő volt az, akinek annyira tetszett a Bátorság Érdemrend kitüntetés dizájnja, hogy elérte, hogy a Csapat is használhassa az ott látható szimbólumot.

Így került hát rá az egyben lévő NY a Highlanders sapkáira és a mezek bal karjára.

1912 és 1915 között az NY átkerült a mez elejének a bal oldalára, ugyanoda, ahol a hazai mezeken ma is látható, bár ekkor még nagyobb méretben és kicsit más kinézettel.

Az 1912-es mezeket újra beizzította a Yankees 2012-ben egy széria erejéig a Boston ellen. Látható, hogy itt még nagyobb és kicsit másabb stílusú volt az NY a mellkasi részen. 

Az 1916-os szezontól kezdve valamiért a mezekről levették a logót és csak a hajszálcsíkok maradtak, de a sapkákon továbbra is látható volt az N és az Y együttese, bár a sapkák megvalósítása is változott – a jelenleg is ismert sötétkék sapka, fehér NY-nal 1922-ben vált véglegessé. Ami a mezeket illeti, így volt ez húsz éven át, egészen 1936-ig, tehát Babe Ruth úgy játszotta le Jenki karrierjét (1920-1936), hogy sosem viselte a mellkasán az NY logót.

1923-ban a Yankees az újonnan átadott Yankee Stadiumban a szezonnyitó előtt. Babe Ruth bár a mezén sosem viselte az NY-t, a kegyetlenül menő csapatpulcsin igen.

Innentől pedig nem volt megállás, a Yankees intézménye egybe forrt az összefonódó NY szimbólummal, a Csapat sikeressége nyomán pedig az egész világ szépen lassan megismerte azt.

 

1947-ben aztán egy újabb logó is megjelent a Yankeesnél, a szintén ikonikus „ütő a cilinderben”, erről a következő részben lesz bővebben szó.

2022. október 19., szerda

Yankees podcast - ALCS előtti beharangozó



A Cleveland elleni hősies továbbjutást követően ismét megpróbáltam összeszedni szűk félórában azt, hogy mit érdemes tudni a következő, még keményebbnek ígérkező párharcunkról: a Houston Astros elleni American League Championship Series-ről.

Szóba került ellenfelünk idei szezonja, a Yankees és az Astros idei alapszakaszbéli összecsapásai, a Yanks játékoskeretében történt változások, a lényegesebb sérültek mindkét csapatban, valamint a várható kezdők összehasonlítása is. Ezen kívül ismét hozzuk az MLB.com oldalára kitett posztonkénti összehasonlítást is, és a két csapat eddigi rájátszásbéli összecsapásait is megnézzük - bár ebben a mi részünkről sajnos nem sok köszönet volt.


Anchor link az ALCS beharangozóhoz

Spotify link az ALCS beharangozóhoz

Youtube link az ALCS beharangozóhoz kicsit később érkezik majd


Hajrá Yankees!

Peace!

2022. október 11., kedd

Yankees podcast - ALDS előtti beharangozó


A szezon előtti beharangozóhoz hasonlóan most is mikrofont ragadtam és felvettem egy szűk félórás esélylatolgatást az American League Division Series párharcáról. Szóba került többek között a New York Yankees és a Cleveland Guardians idei szezonja, hogy mik a csapatok erősségei és gyengeségei, hogyan állnak sérülés fronton. Összehasonlítottam posztonként a két lineup-ot, valamint zárásként egy kis történelmi áttekintéssel készültem a két csapat eddigi, rájátszásbéli találkozásairól.

Hajrá Yankees!



Peace!

2022. október 9., vasárnap

Yankees podcast 81. rész (plusz visszamenőlegesen a 78., 79. és 80. részek)

Kicsit elmaradtam mostanában a podcastek posztolásával, de ez nem jelenti azt, hogy ne vettünk volna fel adásokat. Remélhetőleg a többi platformon (NYY Hun facebook, K blog, Catch blog) látta mindenki és meg is tudta hallgatni.

Tegnap este vettük fel a 81. részt, amiben az alapszakasz lezárásáról és a playoff kezdetéről beszéltünk főként.



És visszamenőlegesen megosztom az elmaradt részek anchor linkjeit is, biztos, ami biztos.



Peace!